1.Rész

    Én még nagyon kezdő vagyok a blogirásban, de remélem tetszeni fog ! *.* :) Jó olvasást ! :)                                                                                      

Ismét egy unalmas nap. Matek órán a diri kiküldött a táblához. Felálltam, majd lassan oda mentem, ő lediktált egy feladatot és rám hagyta....Elenáék sunyin kuncogtak a hátamnál. Én próbáltam megoldani a feladatot.....ekkor megszólalt a csengő. ( Nagy kő esett le a szivemről, mivel fogalmam sem volt, hogy hogy kell megoldani a feladatot) . Szünetben kimentünk az udvarra. A nap sütött, mi meg a fák körül bandáztunk. Éreztem, hogy valaki oldalba bökött, amikor hátranéztem Stefan állt a hátamnál, olyan vörös lettem, mint egy rózsa.

-Szia, Honey.

-Szia , Stefan.

-Jössz suli után a parkba? A haverokkal megyünk gördeszkázni, jó lenne ha megnéznél :)

-Persze, szivesen elmegyek.

-Oké, akkor várlak 5 körül, a kaputokban .
Izgatottan mentem haza, suli után....Azt sem tudtam mit vegyek fel. 5 óra körül csöngött a kapu csöngő....Stefán állt ott. Felhúztam a cipőm majd kimentem Stefanhoz. Útközben néma csönd volt köztünk, nem tudtunk mit mondani egymásnak, csak mentünk egymás mellett. Amikor odaértünk, a park tele volt gördeszkásokkal. Jobbnál -jobb deszkások mutatták meg tehetségüket. Stefan elköszönt tőlem , majd kis idő múlva már ő is deszkázott. Nagyon király volt...Hamar elszaladt az idő, és nekem hazakellett menni. Elbúcsúztam Stefantól és a többiektől, majd hazamentem. Egész úton az járt a fejemben, hogy vajon Stefan mit gondol rólam? Tetszek neki vagy csak barátként néz rám?..Majd kiderül. Amikor hazaértem anyut már a szivroham kerülgette, elfelejtettem szólni, hogy elmegyek és a telefonomat a nagy siettségben otthon hagytam...sebaj, elmagyaráztam neki, hogy hol voltam és miért nem vettem fel a telefont. Majd mentem és lefeküdtem aludni. Elalvás előtt is Stefanra gondoltam, egyszerűen nem tudom kiverni őt a fejemből... ♥ *.*