10. Rész

Meghoztam az új részt, remélem tetszeni fog. ☺

Hmm.....ma reggel arra ébredtem, hogy rég nem látott bácsikám, Lucas , megpuszilja az arcom. Spanyolországban él már vagy 4 éve. Nagyon szeretem őt, de rég nem láttam. Amikor magamhoz tértem, a nyakába ugrottam és szorosan átöleltem.

-Bácsikám, te itthon? Olyan rég nem láttalak. -mondtam meglepve, de annál nagyobb örömmel.

-Igen, én itthon. Már kiváncsi voltam milyen nagy lány lett a  kedvenc unokahúgomból. -mondta, majd elmosolyodott.

-Nekem meg te vagy a kedvenc bácsikám. -mondtam.

-Na, gyere gyorsan öltözz fel, elmegyünk az Aqua parkba. Hozzad a fürdőruhád,meg a naptejet meg minden szükséges dolgot :) -Mondta izgatottan. Én már nem is mondtam semmit, csak kiugrottam az ágyból, felöltöztem, fogat mostam, és elkezdtem pakolászni . Nagyon izgatott voltam. Amikor kész lettem, beültünk a bácsikám autójába és elmentünk az Aqua parkba. Már sokszor el akartam menni oda, de sosem volt időm rá. Lefoglalt a csajokkal lógás vagy Stefan vagy anyuék. Amikor odaértünk, és megláttam a sok hosszú , kanyargós csúszdát és a nagy medencéket , úgy éreztem , hogy a  paradicsomban vagyok. Lucas bácsi meg csak mosolygott mellettem és azt kérdezgette :

-Na örülsz, hogy elhoztalak? Jöjjünk máskor is?

-Perszeee, nem kérdés. -Feleltem röviden . ☺Már alig vártam, hogy lecsúszhassak valamelyik nagyobb csúszdán. Amikor felvettem a fürdőruhám, odamentünk a bácsikámmal az egyik legnagyobb csúzdához és lecsúsztunk  rajta. Eltöltött az adrenalin. Csúszdázás közben kicsit lehorzsoltam a lábam, e nem volt vészes. Majd begyógyul, mondogattam magamban. A sok csúszdázás után elmentünk fagyizni. Én két gombóc snickers-es , és egy gombóc oreo-s fagyit kértem. Nagyon jól éreztem magam a bácsikámmal. Este elindultunk haza. Anyáék már aggódtak, hogy hol vagyunk, kicsit későn értünk haza. De Lucas bácsi megnyugtatta őket, hogy nem vittek el az ufók, és a szervkereskedők sem. Éppek és egészségesek vagyunk, csak kicsit jól éreztük magunkat. Amikor kipakoltunk és készültünk lefeküdni a bácsikám bejött a szobámba egy csomó édességgel és a kedvenc horror filmünkkel. Éjjel 3 óráig ébren voltunk, aztán elnyomott az álom. Reggel a sok édességtől kicsit rosszul éreztem magam, de lementem a konyhába, megettem egy vajkrémes szendvicset és már semmi bajom nem volt. A bácsikám fitten és vidáman ébredt. Lejött a konyhába , leült mellém az asztalhoz, és elkezdtünk beszélgetni.

-Szeretném ha kijönnél  velem Spanyolországba pár hétre. -Mondta, és elmosolyodott.

-Ezt most komolyan mondod?-Kérdeztem meglepődve. - Én nagyon szeretnék elmenni veled, szeretném megnézni, hogy hol dolgozol, hol élsz.- Mondtam lelkesedve.

-Rendben, akkor beszélek a szüleiddel és amikor megyek vissza, te is jössz velem. -Jelentette ki.

-Nagyon szeretlek bácsikám. -Válaszoltam röviden, és már azon gondolkodtam milyen ruhákat pakoljak össze az útra....☺

9.Rész

Itt az új rész, remélem tetszeni fog :) 

Óóó, olyan hamar eltelt ez a hét itt Olaszországban, habár semmi nagy élményem nem volt a napozáson és a vásárláson kivül. Na mindegy, ma indulunk haza a repülővel, már alig várom, hogy találkozzak a csajokkal meg Stefannal. ♥ Összepakoltunk, és limóval mentünk a repülőtérre, anyu még szeretett volna maradni de apu szerint ez az egy hét bőven elég volt. (Szerintem is). A hosszú repülőút után , amikor hazaértünk, készültem a csajos estre, mert Stefannal csak holnap tudok találkozni. Sajnos csak Elena tud jönni, Jenni Franciaországban van. :( De majd bepótoljuk. Elena fél óra múlva már ott is volt nálunk, hozott egy csomó forrócsokit, mindenféle izben. Mindet megkóstoltuk, de szerintem a karamellesnek párja nincs. Szerinte van finomabb is , de ez nem igaz. A karamelles a leges-legfinomabb. Amikor megcsináltuk a forrócsokit , és tövig nyomtuk tejszinhabbal, leültünk a Tv elé, és egy romantikus , sirós film nézése közben elfogyasztottuk a forrócsokit. Kicsit meg is könnyeztük a filmet, olyan szomorú volt . :( Amikor vége lett a filmnek , kibeszéltük a pasikat és fagyit ettünk. Majd hamar este lett , ezért felvettük a pizsit és lefeküdtünk aludni. De nem tudtunk aludni, túl sok energiánk volt még. Elena , akit én csak Pufiként vagy Malacként emlegetek , fenn aludt az ágyamban, az én jó puha ágyamban. És én pedig aludtam a hideg kemény földön. De nem bántam, mert nagyon örültem, hogy ott van. Mivel elég keményen le voltunk fáradva, minden hülyeségen röhögtünk. Késő éjjel aludtunk el. Reggel 11 körül felkeltünk és hosszas nyújtózkodás és ébredezés után, lementünk a konyhába, hogy kajáljunk valamit. Mivel más nem volt a hűtőben csak tej és lekvár, igy tejet és lekváros kenyeret ettünk. (Nem volt valami laktató...). Aztán Elenának haza kellett menni, mert a szülei mentek strandra, ő meg kellett vigyázzon a tesójára. Felöltözött majd elköszönt. Én egész nap pizsiben feszitettem otthon, anyu nyúzott meg, hogy öltözzek fel, de én nem akartam. Ültem egész nap a Tv előtt, ettem a ropit és ittam a karamelles forrócsokit. Nyami..♥ ☺

8. Rész.

Itt az újabb rész, bocsi a késésért, igérem ezután gyakrabban irok. Jó olvasást. Xoxo 

Hát , nem is tudom hol kezdjem . Vége lett a szobafogságomnak, vissza kaptam a telefonom és a laptopom is.  Ma volt az évzáró a suliban. Már alig várom a nyári szünetet, anyuékkal megyünk Olaszországba. Remélem Stefannal a nyáron is találkozunk, és együtt leszünk.  •••  Miután megkaptam az ellenőrzőm, és a diplomám elbúcsúztam a csajoktól és Stefantól, hiszen én jövőben , már egyetemen leszek. Próbáltam nyugtatni őket, hogy majd találkozunk és nem fogom elfeledni. Stefan kicsit szomorúbb volt mint a lányok, félt, hogy elveszit engem, de őt is megnyugtattam és elmondtam, hogy mennyire nagyon szeretem. Miután elváltunk egymástól, hazamentem. Anyu , a kedvencemet főzte, köménymag leves piritott kenyér kockákkal. Nyamii :) Ami után  elfogyasztottuk az ételt (Mennyei volt!!!! ☺ ) segitettem elpakolni az asztalt és mosogatni. Azután fölmentem a szobámba, hogy pakoljak az Olaszországi nyaralásra. Össze pakoltam egy csomó ruhát, főrdőruhát, fehérneműt, rövidnadrágot, pólókat stb. Amikor  apu hazajött a munkából, és ők is összepakoltak beültünk az autóba és mentünk a repülőtérre. Apu és anyu már rengetegszer repültek, de én még soha, nagyon féltem. Aztán apu azzal nyugtatott , hogy nem fogunk se lezuhanni, se meghalni se semmi. Amikor a 3 órás repülőút végén megérkeztünk Olaszországba, nagyon fáradt voltam. Elmentünk egy hotelba, lepakoltunk, és kaját rendeltünk. Evés után apu és anyu elmentek a tenger partra napozni, én inkább maradtam a hotelban és pihiztem. Mikor felébredtem már este volt, de anyuék még mindig valahol lenn voltak a parton, biztos valamelyik bárban ittak coctailt. Én kivántam valami édeset , ezért rendeltem egy nagy adag gyümisalit. Amikor a szoba pincér fölhozta a szobánkba, kifizettem, majd leültem a Tv elé és egy romantikus olasz film nézése közben elfogyasztottam a gyümisalit. Igaz, hogy a filmből egy szót sem értettem , mert az olasz tudásom majdnem egyenlő a nullával, de azért végignéztem. Mikor vége lett a filmnek , anyuék épp akkor léptek be az ajtón. Apu kicsit ittas volt és folyton anyut ölelgette , meg huzigálta ide-oda. Anyu lefektette aput és odajött hozzám. :
-Mit csináltál amig mi apáddal lenn voltunk a parton?- Kérdezte kiváncsian.
-Aludtam, majd hozattam a szoba pincérrel gyümisalit és egy romantikus olasz film nézése közben megettem.
-Te mióta tudsz olaszul?- Kérdezte meglepődve.
-Nem tudok. Csak néztem a filmet, de nem értettem.- Válaszoltam mosolyogva.
-Áhá. Értem.  -Mondta anyu majd elnevette magát. Miután véget ért rövid beszélgetésem anyuval, elhatároztam, hogy kicsit lemegyek a partra körülnézni. Amikor leértem gyönyörű látvány fogadott, a viz visszatükrözte a csillagok ragyogását. Az emberek bárokba, szabadtéri bulikban ütték el idejüket.  Én inkább csak sétálgattam a tenger partján és gyönyörködtem a látványban ami fogadott. Pár óra elteltével úgy éreztem, hogy ideje hazamenni és ágyba bújni, igy hát vissza mentem a hotelba és eltettem magam másnapra....☺

7. Rész

Sziasztok, meghoztam az új részt. Remélem tetszeni fog. Xoxox 

Hát ez hihetetlen, kora reggel arra ébredtem, hogy anyu dörömböl az ajtón és azt ordibálja, hogy : ,, Hooonnneeeyyy , ébredj...mindjárt indulunk Isabel nénédékhez.''- Ennél rosszabb dolog nem is történhetne velem ma. Nagyon nem szeretek Isabel néniékkel találkozgatni, mindig össze- vissza  édesget és oylan erős ölelése van, hogy nem jutok levegőhöz közben. Na meg az idegesitő ikrek, mindig mindenemet elcsennek és eldugnak. Aztán én kereshetem...Miután hosszas önsajnálatom véget ért,  lementem anyuékhoz. Anyu mindig nagy örömmel várja az ilyen találkozókat, szerinte Isabel néniék jó hatással vannak rám. Na mindegy, felöltöztem , összeszedtem a cuccaimat majd beültem az autóba. Apuék is jöttek majd indultunk. 5 órán keresztül utaztunk tűző melegben. Azt hittem, hogy élve megsülök. Amikor odaértünk Isabel néni nagy örömmel fogadott, szorosan  átölelt és azt hajtogatta, hogy : ,,De nagy lány lettél, rég nem láttalak már .'' -Én erre csak annyit mondtam, hogy : ,,Ti  is hiányoztatok.'' Amig mi beszélgettünk, addig az ikrek kicsenték a táskámból az IPodomat. Én erről mit sem tudtam mind addig,  amig elő nem akartam venni, hogy zenét hallgassak. Amikor megláttam, hogy nincs meg , rögtön tudtam, hogy az ikrek keze van a dologban. Kérdőre is vontam őket, majd hosszas könyörgés után vissza adták nekem. Ez idő  alatt apu és Steven bácsi focit néztek és sört ittak, anyu és Isabel néni pedig a kaját készitették. Nemsokára szólitottak is , hogy menjünk enni. Evés után segitettem anyuéknak elpakolni az asztalt, mosogattunk majd összepakoltunk és elindultunk haza. Ekkor már nem volt olyan meleg, mert esteledett. Hazafele végig zenét hallgattam az IPodomon. Amikor hazaértünk, nagyon álmos voltam...lese  húztam a cipőmet, fölmentem a szobámba majd belehuppantam az ágyamba és elszenderedtem. Másnap anyu elengedett fagyizni Elenával és Jennivel. A városi parkban találkoztunk majd onnan mentünk fagyizni. Én azt hittem , hogy csak 3an leszünk, de a csajok titokban szóltak Stefannak és ő már ott várt a fagyizóban. Amikor megláttam , rögtön tudtam , hogy Elena és Jenni szóltak neki,  a nyakába ugrottam és szorosan átöleltem. Fagyizás közben elmeséltem nekik, hogy mi történt velem mostanában , amióta szobafogságban vagyok. Ők türelmesen végighallgattak, majd elbúcsúztunk egymástól és mind hazamentünk. Stefan egészen a szomszéd kapujáig kisért. Tovább nem lehetett , mert félő volt, hogy anyuék meglátnak. Megöleltem, megcsókoltam, majd siettem haza. Amikor beléptem az ajtón , anyu már várt.
-Na, milyen volt a fagyizás kicsim?-kérdezte érdeklődve.
-Jó, nagyon jó. -Válaszom rövid volt és tartalmas. Jól eltelt ez a nap. Örülök, hogy anyuék elengedtek fagyizni. Már ősidők óta nem jártam sehová. :)

6. Rész

Sziasztok, kicsit későre lett kész, de itt az újabb rész. Bocsi a késésért. Xoxo

Nem is tudom hol kezdjem a mesélést. Elég mozgalmas napom volt. Jasmine, a legnagyobb ellenségem (Egy igazi hárpia...) látott múltkor  Stefannal és a csajokkal a Pizzázóban. Ő tudta, hogy a szüleim nem örülnének, ha tudnák , hogy egy Stefan féle sráccal járok. És mivel ő mindenképp azt szerette volna, hogy a szüleim eltiltsanak Stefantól, cselekedett. Felkereste anyámat a munkahelyén, és mindent elmondott neki. Én erről semmit nem tudtam egészen addig, amig haza nem mentem. Amikor beléptem az ajtón , anyám és apám szúrós tekintettel néztek rám, majd mérgesen szóltak hozzám :

-Kisasszony! Gyere ülj le, beszélnünk kell. - Majd a kanapé fele indultak. Hirtelen azt sem tudtam, hogy mi bajuk van....aztán folytatták. 

-Miféle pizzériás  gyerekkel vagy együtt lányom? -Kérdezte anyám dühösen..

-Ezt honnan szedted anyu?- Kérdeztem vissza, de ekkor már minden tiszta volt.....tudtam, hogy Jasmine keze van a dologban.

- Az most nem számit. Soha többé nem találkozhatsz vele. Nem a mi köreinkből való. Túl szegény hozzád. - Jelentette ki anyu.

-De én szeretem. És ő is szeret, ez a legfontosabb, nem? 

-Az is fontos, igen. De te nem alacsonyodhatsz le , egy ilyen értéktelen semmirekellő fiúhoz. 1 Hónapig nem gépezhetsz, nem jöhet hozzád senki , és a telefonodat is kérem. Iskola után nem csavaroghatsz, rögtön hazakell jönnöd. -Jelentette ki magabiztosan anyu.

-De anyu.....

-Semmi anyu, és most mars a szobádba. 

-Igenis. -Jelentettem ki szomorúan. 1 hónapig se internet, se telefon se semmi....ez nem lehet igaz. Miért utál ennyire Jasmine? Miért kell mindig keresztbe tegyen nekem? ...Ahh... Pedig már olyan jó volt minden..

Nagyon dühös voltam Jasminere. Másnap a suliban mindent elmondtam Stefannak és a csajoknak. Ők azt mondták ne csüggedjek. Stefannal majd titokban fogok találkozni, a csajok meg majd felkeresnek otthon. Angol óra előtt , a szekrényemnél kinlódtam az ajtóval, valamiért nem akart becsúkódni. Ekkor bukkant föl Jasmine. Gúnyosan szólt hozzám :

-Na mivan hamupipőke? Eltiltottak a hercegedtől? - Legszivesebben kikapartam volna a szemét, de inkább vettem egy mély levegőt és válaszoltam :

-Jasmine- Jasmine, te egy igazi hárpia vagy! Fáj, hogy nekem van valakim, te meg nem kellesz senkinek? -Szóltam vissza magabiztosan.

-Ez nem igaz, igenis szeretnek , csak.....csak.....csak....- Dadogta , majd szó nélkül sarkon fordult és elment.

Suli után apu utánam jött a suli elé. Beültem az autóba, majd becsaptam az ajtót. Egész haza vezető úton duzzogtam és nem szóltam hozzá. Látszólag nem nagyon érdekelte. Amikor hazaértünk , anyu már az ajtóban várt. 

-Szia kislányom. Hogy telt a mai napod? -Kérdezte, mintha semmi se történt volna.

- Szia anya. Eltelt. -Válaszoltam röviden, majd duzzogva fölmentem a szobámba. Átöltöztem, majd  lementem a konyhába valami kajáért. Épp egy sajtos melegszendvicset csináltam, amikor meghallottam, hogy kopog a konyhaablak. Kinéztem és láttam, hogy Stefan ott áll . Gyorsan behivtam és mondtam, hogy menjen föl a szobámba, és én is mindjárt megyek. Kis idő múlva , amikor fölmentem a szobámba, ő ott ült az ágyamban és egy könyvet nézegetett. Én örömömben a nyakába ugrottam, majd megcsókoltam.  

-Tudod, hogy nem szabadna itt lenned, úgy-e? ☺ -Kérdeztem tőle.

-Igen, de engem nem érdekelnek a szüleid, szeretlek és annyiszor találkozunk, amennyiszer csak alkalom van rá. ♥  -Mondta büszkén és magabiztosan.

-Szeretlek. -Válaszom  rövid volt és tartalmas.

-Én is szeretlek. -Szólt vissza. Sokat beszélgettünk. Én elmondtam neki, hogy a szüleim miért nem akarják, hogy vele legyek és , hogy ez a szituáció ami most van, Jasminenek köszönhető. Ő csak annyit mondott válaszképpen.: 

-A mi szerelmünk erősebb , mint bármi más. Jasmine nem tud szétválasztani minket.- Miután ezt elmondta, erősen magához ölelt és megpuszilta a homlokam. Én nagyon boldog voltam. De hamar elszaladt az idő és elkellett mennie, mert félő volt, hogy a szüleim meglássák. Este  fölvettem a pizsim , fogat mostam, lemostam a sminket és bebújtam a jó meleg takaróm alá. Elvettem a SzJG első részét és elkezdtem olvasni. Olvasás közben elnyomott az álom. Letettem a könyvet, leoltottam a lámpát, majd nyugovóra tértem. Reggel kipihenten és fitten ébredtem. Elvégeztem a reggeli rutinom majd elmentem a suliba, délután elkéreztem

 anyutól és elmentem vásárolni. Vettem egy csomó jó cuccot. Tökéletesen telt a napom...☺

5. Rész.

Ééés itt a folytatás, remélem tetszik. Jó olvasást. ♥ 

Reggel arra ébredtem, hogy a nap annyira süti a szemem, hogy mindjárt kiég a retinám. Amikor sikerült magamhoz térni , elvettem a telefonom , és megnéztem, hogy tényleg irt-e Stefan sms-t , vagy azt már álmodtam. És tényleg, ott volt az sms a telefonomban. Annyira boldog voltam, hogy az valami hihetetlen. Alig keltem fel és öltöztem fel , már csöngött is a telefonom.És vajon ki volt az? Hát persze, hogy Stefan. 

-Szia szépségem, hogy aludtál? Lejössz a Pizzázóba? ☺

-Szia, jól  és te? Persze , fél óra és ott vagyok. ☻

-Rendben , ott várlak. 

Gyorsan átöltöztem, megfésülködtem elvettem az autóm kulcsát és elindultam a Pizzázó fele. Amikor odaértem ő már ott várt az ajtóban. Odamentem , köszöntem és egy lágy csókot leheltem az ajkára, majd bementünk és megittunk egy kávét. Kávézás közben felhozta a témát, hogy mi lenne ha ma éjjel nálam aludna?! Én erre hirtelen rávágtam , hogy jól van, elfelejtettem, hogy a szüleim nem láthatnak vele, de majd valahogy beoson hozzám. Miután megittuk a  kávét elbúcsúztam tőle beültem az autómba, és elindultam a suli fele. Amikor odaértem, leparkoltam a helyemre majd bementem a suliba. Az osztályban volt Elena és Jenni. Már rég nem beszéltem velük, lefoglalt Stefan. :) Rengeteg mesélni valónk volt egymásnak. Például Elena kisöccse, elvette Elena legdrágább fehérneműjét és beledobta a Wc-be. Jenni meg egész nap az apjánál volt és azt kellett hallgassa, hogy miért jó ha tanul és nem bulikba meg ilyen-olyan helyekre járkál. Az én mesélni valóm volt a  leghosszabb és a legjobb.Amikor a csajoknak elmondtam, hogy Stefannal ,,járok'', majdnem leesett az álluk, annyira meglepte őket. Suli után siettem haza, hogy rendet rakjak a szobámban, mégsem lehet kupi amikor Stefan átjön hozzám. :) Anyámnak elég feltűnő volt, mert általában noszogatni kell engem , hogy takaritsak. Meg is kérdezte, hogy mi történt velem. De én csak annyit mondtam, hogy nem szeretem ha rumli van a szobámban. Majd takaritottam tovább. Este 8 óra körül csöngött a telefonom, Stefan volt az. 

-Szia, itt állok az ajtótokban, beengedsz?

-Szia, gyere inkább az ablakomon át, úgy izgalmasabb. Várj kinyitom.

-Oké. Megyek. 

Bejött az ablakon , majd megcsókolt én meg a nyakába ugrottam. Igy próbáltam szavak nélkül elmondani neki, hogy mennyire örülök annak, hogy velem van. Vittem be a szobámba majszolnivalót és egy DvD-t is . Lefeküdtünk az ágyamba , és filmet néztünk. Karját fejem alá tette, és gyöngéden átölelt. Nem történt semmi, mert én még nem voltam felkészülve rá. De jól esett vele aludni. Reggel , amikor felébredtem nem volt mellettem...titokban leslisszolt a konyhába és reggelit csinált nekem. Piritós, tükörtolyás, tea stb. Leült mellém az ágyba , adott egy puszit a homlokamra, majd együtt reggeliztünk. Aztán felöltözött és elment, hogy a szüleim nehogy meglássák. Ez a reggeli volt a leges-legfinomabb....♥ ☺

4. Rész

És itt a következő rész. :) Xoxo

A mai reggelem csodálatos volt. Ébredés után , felöltöztem és elmentem futni. Fél órát futottam, utána meg hazamentem. A szüleim már a reggeliző asztalnál vártak . Amikor leültem és elkezdtem a reggelim bemajszolását,  jött a hideg zuhany. A szüleim rendeztek egy bált , amin nekem is ott kell lenni, ugyanis azt ünnepli, hogy az apám megnyert egy pályázatot ...

-Lányom, már a ruhát is megvettem neked, fenn van a szobádban.

-De anya, mondtam, hogy ma a barátaimmal találkozok (Igazából Stefannal mentem volna moziba, de ezt a szüleim nem tudhatják). 

-A barátaiddal máskor is tudsz találkozni, ma este jössz apád báljába és kész. Most pedig mars a szobádba és készülődj.

-Igenis anyu. Azt éreztem, hogy megőrülök. Végre elhiv randizni a fiú akibe totál bele vagyok zúgva, és  apám bálja miatt lekell mondanom. Ez nem lehet igaz. :( Lassan felsomfordáltam a szobámba, becsaptam az ajtót és kitört belőlem a sirás. Kis idő multán , meghallottam, hogy csöng a telefonom, Stefan hivott. Vettem egy mély levegőt, letöröltem a könnyeim , és fölvettem a telefont.

-Szia, Stefan.

-Szia , Honey. Hányra mehetek utánad? :)

-Sajnos ma ne lesz jó, apámnak bált rendeztek és kell menjek, ne haragudj, majd bepótoljuk.

-Értem, akkor majd beszélünk , szia .

-Szia. Nekem nem volt kedvem apám báljába menni, de muszály volt. Igy hát elkezdtem készülődni. Amikor kész lettem , a limuzin már lenn várt az udvaron. Fehér volt . Beültünk és meg sem álltunk a bál helyszinéig. A szüleim egész végig azt hajtogatták, hogy ne szomorkodjak majd találkozok máskor a barátaimmal......Én bből csak annyit értettem, hogy bla bla bla... Életem legszebbnek induló napja, a legrosszabb lett. Mozi, popcorn és beszélgetés helyett  , ott voltam a bálban, idős emberekkel , akikkel beszélni se tudtam. Hát ez nagyszerű..A bál végén, beültünk a fehér limóba és hazamentünk. A szüleim végig arról áradoztak, hogy milyen jól sikerült ez a bál, meghogy mennyire örülnek, hogy elmentem velük. ( Nem mintha lett volna választásom.) Én végig duzzogtam. Bementem a házba és fölmentem a szobámba. Nem is vetkőztem le, csak lehuppantam az ágyamba és sirás közben elnyomott az álom....:'( Reggel , arra ébredtem, hogy kopog az ablakom , esett. Hát ez szép....tegnap szörnyű napom volt, ma meg esik az eső. Levetettem a ruhámat, mert abban aludtam, és felvettem egy meleg pulcsit meg egy farmert. Éreztem, hogy éhes vagyok, ezért lementem a konyhába, hogy készitsek valami majszolnivalót. Pár perc alatt összeraktam egy melegszendvicset, leültem a reggeliző asztal mellé és elkezdtem enni. Ekkor bejött apám nagy sietve, adott egy puszit az arcomra és beleharapott a melegszendvicsembe. Majd elköszönt és ment dolgozni. Ettem és utána anyu elvitt a suliba. A suli ajtóban volt Stefán és a két haverja, Josh és Justin. Amikor odaértem köszöntem nekik és akartam tovább menni, de ekkor Stefan megállitott és beszélgetésbe kezdtünk :
-szia, Honey, sajnálom, hogy tegnap nem tudtál jönni.
-Szia, én is sajnálom hidd el. De nem tudtam mit tenni. A szüleim nagyon szigorúak. Remélem nem haragszol miatta. Majd máskor bepótoljuk.
-Nem haragszom, jó lenne ha ma lejönnél a Pizzázóba , beszélgetnénk és pizzáznánk kicsit.
-Rendben. Szivesen elmegyek.
-Oké, akkor ott találkozunk. Majd egy lány puszit nyomott az arcomra amitől és vérvörös lettem. Köszönni is elfelejtettem. Annyira örültem. Órák után beszéltem a csajokkal és elindultam haza. Amikor hazaértem átöltöztem, magamra fújtam egy liter parfümöt és elmentem a Pizzázóba. Stefan már ott várt, a pizzát is megrendelte. Bementem hozzá, leültem vele szembe és beszélgetni kezdtünk.
-Honey, te miért vagy  ilyen gyönyörű? Már rég akartam mondani neked, hogy mennyire tetszel. De nem tudtam, hogy te mit gondolsz rólam?!
-Te is nagyon tetszel nekem. És örülök, hogy elhivtál ide.
-Jólvan, jó tudni, hogy mit gondolunk egymásról. :)
-Igen. Jó tudni. Én ekkor már megint vérvörös lettem. Annyira örültem azoknak a dolgoknak amiket mondott.

Pizzázás után hazakisért a kapunkig, adott egy lágy csókot az ajkamra, majd hazament. Csöndben besurrantam a házba, hogy a szüleim ne ébredjenek meg, fölmentem a szobámba , levetkőztem és lefeküdtem. Mielőtt elaludtam volna jött egy sms-em Stefantól :
-Aludj jól szépség, holnap találkozunk.:* Miután elolvastam az sms-t elnyomott az álom...:)

3.Rész.

És kész is a harmadik rész, remélem tetszeni fog. Várom a kommenteket. Jó olvasást! :) Ajánlott zene : 8 . :*

A mai napom, hihetetlen jó volt . Először is megszerveztem egy csajos szülinapi bulit Elenának. Jenni szerint a legnagyobb ajándék Elenának, az lehet, hogy megszabaditsuk az idegesitő kisöccsétől. Én kicsit reálisabb dologra gondoltam, torta, egy új bicikli, vagy a Szent Johanna Gimi összes része, mert nagyon szeret olvasni. Felhivtuk Elenát és arra kértük, hogy jöjjön el a kedvenc Pizzázónkba ( Nem mellesleg ott dolgozik Stefan is :3 ) , hogy pizzázzunk egyet. Kicsit sértődött hangja volt, azt hiszi elfelejtettük a születésnapját, de azért eljön, azt mondta. Fél óra múlva én és Jenni már lenn vártuk a szülinapost. Jött is. Megrendeltük a pizzát leültünk és elkezdtünk beszélgetni. Nemsokára hozták is amit rendeltünk....de Elenának pizza helyett tortát hoztak. Nagyon örült neki, majd kiugrott a bőréből. És amikor meglátta a lila biciklit amit neki vettünk, szóhoz sem jutott. Nagyon örült,  hisz azt hitte , hogy elfelejtettük a szülinapját. Sokáig beszélgettünk és szórakoztunk. A csajok aztán elmentek, én még kicsit üldögéltem ott a pizzázóban. Egyszer csak hallom, hogy valaki hozzám szól :

-Szia, Honey. Hogy vagy? :)

Hátrafordultam és Stefan állt ott. Szóhoz sem jutottam. Azt sem tudtam mit mondjak. Valami végig szaladt a bőröm alatt. Aztán eszembe jutott, hogy jó lenne válaszolni..: 

-Szia Stefan, jól,és te? Leülsz? 

- Én egyre jobban. Egy ilyen gyönyörű lány láttán , nem lehet rossz kedve az embernek. Hogy sikerült a meglepetés?

Én ekkor már annyira zavarban voltam, azoktól a dolgoktól amiket mondott, hogy csak nyökögni tudtam. 

-Kedves vagy . Nagyon jól sikerült, örült Elena. Mi meg örültünk, hogy ő örül. 

- Már régóta megszeretném kérdezni, hogy nem jönnél-e el velem moziba vagy valahová?

Basszus. Ősidők óta arra várok, hogy megkérdezze ezt.....és most.....most megkérdezte. Nem is haboztam, gyorsan válaszoltam.: 

-Persze, hogy elmegyek, szivesen.

-Oké, akkor holnap este várlak a mozi előtt. 

-Rendben, és ha most nem bánod, megyek , mert álmos vagyok. És eddig a szüleim is kikészültek idegileg...Szia :)

-Szia, akkor holnap. :) 

Amikor hazaértem anyámék kérdőre vontak, hogy hol voltam ennyi ideig.?! Én annyira izgatott voltam a holnap este miatt, hogy egyszerűen csak annyit mondtam :

-Elenának szülinapja volt. Megyek aludni. Sziasztok. Azzal elindultam a szobám fele. Bementem a szobámba és belehuppantam az ágyba. Egész éjjel azon, gondolkodtam, hogy mit vegyek fel holnap? ....És, hogy ez biztos megtörtént velem? Tényleg elhivott Stefan randira? ....és Tényleg. Holnap Stefánnal randizok.....Már alig várom. ♥ ☺ 

2. Rész.

Sziasztok, kész lettem a második résszel  is, remélem tetszeni fog. Xoxo <3 !

A mai napom végre jól telt, nem volt ma suli, lustálkodós, palacsintasütős napot tartottam. Átjöttek Jenniék és pizsipartit tartunk este. Az egész úgy kezdődött, hogy Jenni és Elena felhivtak , , hogy tartsunk este egy pizsipartit. Jenniéknél nem lehetett, mert a szülei nem engedték, Elenának meg olyan bosszantó kisöccse van, hogy az valami hihetetlen, igy maradtam én. Amikor átjöttek a csajok , eszünkbe jutott, hogy jó lenne sütni palacsintát. Kicsit nagy felfordulást csináltunk a konyhában, de legalább a palacsinta jól sikerült :) De nekem még a palacsintasütős, pizsipartis, lustálkodós napon is Stefan járt az eszemben. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből......azt hiszem beleszerettem. De ciki, én a gazdag előkelő lány , beleszeretek egy pizzafutár , gördeszkás fiúba. Ha ezt a szüleim tudnák, rögtön eltiltanának Stefantól. A barátaimnak meg nem mondhatom el, mert kiröhögnek....jobb ha csak én tudom. De ez most lényegtelen, este felvettük a pizsinket a csajokkal , bevittük a palacsintát a szobámba, a Rock zene üvöltött, mi meg énekeltünk (Semmi hangunk nincs...) . Egy idő után apu megsokallta  a  sok üvöltözést és hangos zenehallgatást, bejött a szobámba, és mogorva hangon szólt hozzám :

- Lányom, az ég szerelmére, mi ez a ricsaj? Nem lehet dolgozni tőle. Kérlek csendesedjetek el kicsit. 

-De apu, mondtam, hogy ma piszi parti lesz nálunk...-De azért levettem a zene hangját és elcsendesedtünk..

Apu sarkon fordult és kiment a szobámból. A lányokkal úgy döntöttünk, hogy már itt az idelye annak, hogy lefeküdjünk. Én és Elena feküdtünk az ágy két szélén, Jenni pedig középen. Elalvás előtt sokat beszélgettünk és nevettünk. Elena és Jenni már rég aludtak, de én nem tudtam....csak gondolkodtam....gondolkodtam.....és gondolkodtam. Reggel a csajok ébredés után felöltöztek , összepakoltak és hazamentek. Apu dühös volt rám, mert nem tudott dolgozni tőlünk. Engem ez viszont hidegen hagyott, lefoglalt a rendrakás és a tanulás :) Ekkor jutott eszembe, hogy holnap Elenának szülinapja, jó lenne meglepni valamivel. És már el is kezdtem szervezni a szülinapi partyját... 

1.Rész

    Én még nagyon kezdő vagyok a blogirásban, de remélem tetszeni fog ! *.* :) Jó olvasást ! :)                                                                                      

Ismét egy unalmas nap. Matek órán a diri kiküldött a táblához. Felálltam, majd lassan oda mentem, ő lediktált egy feladatot és rám hagyta....Elenáék sunyin kuncogtak a hátamnál. Én próbáltam megoldani a feladatot.....ekkor megszólalt a csengő. ( Nagy kő esett le a szivemről, mivel fogalmam sem volt, hogy hogy kell megoldani a feladatot) . Szünetben kimentünk az udvarra. A nap sütött, mi meg a fák körül bandáztunk. Éreztem, hogy valaki oldalba bökött, amikor hátranéztem Stefan állt a hátamnál, olyan vörös lettem, mint egy rózsa.

-Szia, Honey.

-Szia , Stefan.

-Jössz suli után a parkba? A haverokkal megyünk gördeszkázni, jó lenne ha megnéznél :)

-Persze, szivesen elmegyek.

-Oké, akkor várlak 5 körül, a kaputokban .
Izgatottan mentem haza, suli után....Azt sem tudtam mit vegyek fel. 5 óra körül csöngött a kapu csöngő....Stefán állt ott. Felhúztam a cipőm majd kimentem Stefanhoz. Útközben néma csönd volt köztünk, nem tudtunk mit mondani egymásnak, csak mentünk egymás mellett. Amikor odaértünk, a park tele volt gördeszkásokkal. Jobbnál -jobb deszkások mutatták meg tehetségüket. Stefan elköszönt tőlem , majd kis idő múlva már ő is deszkázott. Nagyon király volt...Hamar elszaladt az idő, és nekem hazakellett menni. Elbúcsúztam Stefantól és a többiektől, majd hazamentem. Egész úton az járt a fejemben, hogy vajon Stefan mit gondol rólam? Tetszek neki vagy csak barátként néz rám?..Majd kiderül. Amikor hazaértem anyut már a szivroham kerülgette, elfelejtettem szólni, hogy elmegyek és a telefonomat a nagy siettségben otthon hagytam...sebaj, elmagyaráztam neki, hogy hol voltam és miért nem vettem fel a telefont. Majd mentem és lefeküdtem aludni. Elalvás előtt is Stefanra gondoltam, egyszerűen nem tudom kiverni őt a fejemből... ♥ *.*